Műemlék-megőrzési és restaurálási projektek
GYERTYATARTÓK AZ EGYHÁZ GYŰJTEMÉNYÉBEN
Dr. Ziegler Ágnes 2024 elején fejezte be a templom gyertyatartógyűjteményének feldolgozását. A történeti gyűjtemény több mint 30, a 14. századtól a 19. századig terjedő időszakban készült gyertyatartót ölel fel. A feldolgozás magában foglalta a jövőbe mutató kritériumkatalógus alapján történő megújított leltározásukat, a gyertyatartók viaszmaradványoktól és felületi szennyeződésektől való megtisztítását, valamint a tárolási körülmények optimalizálását. A konzerválással párhuzamosan megkezdett kutatás kiterjedt a technikai és formai szempontok részletes rögzítésére, a beszerzés kérdéseire, valamint a gyertyatartók gyakorlati és liturgikus funkcióira.
A FŐTÉR 17. SZÁM ALATTI HÁZ (2006–2010)
Az épületben korábban több lakrész és iroda volt. Átfogó helyreállítása óta az evangélikus parókia székhelye. A restaurálási projekt, amely sikeresen egyesíti az évszázados eredeti állományt újszerű elemekkel, Johannes Bertleff műépítész tervei alapján készült, akit ezért a román építész kamara által szervezett biennálén 2010-ben kitüntettek. A helyreállítás költségeit, 300.000 euró értékben, az egyház saját költségvetéséből fedezte.
A Főtér 17. szám alatt működő parókia gyűlésterme. Fotó: Andrei Mărgulescu
HANS EDER ÖNARCKÉPE (2007)
Pár évtizeden keresztül Hans Eder brassói művész önarcképe eltűntnek számított. A festmény különlegessége, hogy a művész önmagát az alkotás átszellemült pillanatában ábrázolta. Megtalálásakor a kisméretű festmény jelentős károsodásokat mutatott; a vászon feszessége meglazult, a festékréteg töredezett és hiányos volt. Az egyházközség a festményt saját költségén restauráltatta Mara Zsuzsanna, Csíkszeredában dolgozó festőrestaurátorral.
Hans Eder: Önarckép, 1913. A brassói ágostai hitvallású szász evangélikus egyház gyűjteménye. Fotó: Ziegler Ágnes
A MÁRTONHEGYI EVANGÉLIKUS TEMPLOM (2007-2013)
Talán jó példa a helyes műemlék-helyreállításra a brassói Mártonhegyen álló kis, középkori eredetű templom esete. A felújítási munkálatokat ugyanis részletes kutatások előzték meg; történeti kutatás, régészeti ásatások, falkutatás, a festett faberendezés rétegkutatása és még sok más jellegű vizsgálat szabta meg a helyreállítás irányát.
A mártonhegyi evangélikus templom a felújítás után. Fotó: Ziegler Ágnes, 2019
SZÁSZBUDAI ORGONA (2010)
Az orgona eredetileg a szászbudai evangélikus templom oltára fölé emelkedett. Mivel fennállt a boltozat beomlásának veszélye, a hangszert kimentették a templomból. A brassói egyházközség kezdeményezésére a szászhermányi orgonarestauráló műhelyben állították helyre. A restaurálás költségeit a németországi Horizon alapítvány fedezte. A hangszer jelenleg a brassói mártonhegyi templomban található.
A szászbudai evangélikus templom orgonája restaurálását követően a mártonhegyi templomban. Fotó: Steffen Schlandt, 2013
EGY BRASSÓHOZ KÖZELI KÖZÖSSÉG KELYHE (2010)
Miután a gótikus kehely szétesett alkotóelemeire, használhatatlanná vált, tulajdonosainak pedig nem sikerült a különleges tárgyat önerőből tartósan újra összeszerelni. A próbálkozások, amelyek során sok esetben arra alkalmatlan módszerekhez és anyagokhoz folyamodtak, az értékes kelyhet tovább rongálták. A Magyar Nemzeti Múzeum szíves támogatásával sikerült a kelyhet szakszerűen restauráltatni.
Gótikus kehely (15. század), restaurálást követő állapot. Fotó: Szőke Gábor, 2010
OSZMÁN TÖRÖK SZŐNYEG (2011)
Egy szőnyeget, amely két különálló töredékként maradt fenn a templom gyűjteményében, a berlini iszlám művészeti múzeum (Museum für Islamische Kunst) szakrestaurátori műhelyében restauráltak. A restaurálás a múzeum által szervezett kiállításnak a támogatása ellenében zajlott. A két töredéket a szakemberek egy egységes hordozóanyagra rögzítették, úgy, hogy a további károsodásoktól védve legyen, ám egykori használatának nyomait, hiányzó részeit teljes egészében látni lehessen.
Erdélyi duplafülkés szőnyeg (18. század), restaurálást követő állapot. A brassói ágostai hitvallású szász evangélikus egyház gyűjteménye. Fotó: Udvardi Árpád
A KŐHALMI ORGONA (2012)
Ez a különös értékű orgona a kőhalmi szász evangélikus templomból származik. Erdély ma is létező legrégebbi orgonájának számít. Miután hosszú éveken
keresztül használatlanul állt a romos templomban, az orgonát lebontották eredeti helyéről, a kőhalmi templom diadalíve közelében álló kis karzatról. 2012-ben a Forum ARTE alapítvány gyűjtést kezdeményezett az orgona restaurálása javára. Christian von Albrichsfeld a jótékony adományokból gyűjtött összeget saját erőből megduplázta. A brassói és a kőhalmi evangélikus egyházak is jelentős összegekkel járultak hozzá ahhoz, hogy az értékes hangszert restaurálhatták és a Fekete templomban felépíthették. A restaurálás a szászhermányi orgonarestauráló műhely érdeme. Ezzel a projekttel egy olyan hangszert sikerült megmenteni a pusztulástól, melynek értéke nemzetközileg elismert.
A kőhalmi orgona, készült a 17. és 18. században. Fotó: Udvardi Árpád
A FŐTÉR 16. SZÁM ALATTI HÁZ (Részrestaurálás 2012)
Brassó egyik legfontosabb épülete a Főtér és a Fekete templom udvarának találkozásánál áll. Az értékes ház helyreállítása óriási feladat, amit még nem sikerült teljes egészében befejezni. 2012-ben a ház földszinti részét az egyház anyagi tartalékaiból állították helyre. A földszint tereit számos látványos falkép díszíti, értékes kőfaragványok, izgalmas építészeti megoldások. Jelenleg egy irodalmi oázisnak ad otthont: egy Humanitas könyvesbolt működik benne.
Falképek a Humanitas könyvesboltban, a Főtér 16. szám alatti régi patrícius házban.
Fotó: Andrei Mărgulescu, 2012
A KAKASFALVI ORGONA (2013)
A kakasfalvi (Szeben megye) szász evangélikus templom orgonáját 2006-ban, használhatatlan állapotban szerelték le az akkor már évek óta romos állapotú templomból. Az orgonát korábban bűnös kezek károsították: a sípok több mint fele hiányzott. 2013-ban a szászhermányi orgonarestauráló műhely újította fel a hangszert. A restaurálás költségeit Ludovic Ionescu nagyvonalú adományából és a brassói egyházközség jóvoltából sikerült fedezni. A hangszerhez 2013-ban újabb pedálregisztereket adtak, 2020-ban pedig egy addig hiányzó új regiszterrel, a Vox humana hanggal bővítették. Az orgona jelenleg kitűnő állapotban van és az egykori erdélyi orgonaépítésnek beszédes példája.
A kakasfalvi orgonát felépítik a Fekete templom karzatán. Fotó: Steffen Schlandt, 2013
A FEKETE TEMPLOM TETŐSZERKEZETE (2015- )
A 17. században épített történeti tetőszerkezet néhány eleme, az idők során, főként a beszivárgó víz következtében, károsodott. A héjazaton legutóbb az 1970-es években dolgoztak és azóta több tetőcserép eltörött. Halaszthatatlanná vált a tetőszerkezet és -héjazat szintjén szükségessé vált munkálatok összehangolt elvégzése. A központi célkitűzés az volt, hogy egy nagy horderejű restaurálást elkerülve, a beavatkozást a legszükségesebb munkálatokra leszűkítve, elérjük a tető további egészséges működésének biztosítását. Ennek érdekében a cserét igénylő, károsodott faelemeket, hagyományos, kézi megmunkálású új elemekkel helyettesítették. A tetőcserepek, az egyházközség megbízásából, szintén kézzel készültek. A bádogkovácsok is hagyományos anyagot (rézbádogot) használnak, amelynek hagyományos megmunkálásán, a gyakorlatiasság javára, csekély mértékben változtattak. Különösképpen azon neuralgikus pontokon volt szükség beavatkozásokra, ahol a tetőszerkezet egyes részei találkoznak, illetve a tetőszerkezetnek a torony tömbjével, fiatornyokkal, támpillérekkel való találkozásánál, ahol több szakember működött együtt (ács-, bádogkovács-mester és kőrestaurátor) az ideális módszer beazonosításán és átültetésén. A felújítási munkálatok idejét 8 évre becsülik, a közösség saját erejéből fedezett költsége pedig 800.000 euróra rúg.
Ácsmunka a Fekete templomban. Fotó: Radu Pescaru, 2017
A HONTERUS UDVAR 9. SZÁM ALATTI HÁZ (2017-2018)
A Fekete templom bejáratával szemben található egyszerű házon végzett legutóbbi felújítás alkalmával, kiemelten figyeltek arra, hogy ennek az épületnek a törékeny szépsége ne sérüljön. Inkább jusson expresszivitása kifejezésre, amely a láthatóan hagyott, természetes anyagokból készült egyszerű részleteken alapul. A díszítőelemek hiányát a részletek érzékelhető anyagszerűsége, mint például a kazettás famennyezetek és a tetőtér belülről látható héjazata ellenpontozza sikeresen. Hogy ne vesszen el a padlás különleges hangulata, amely a tetőtér héjazatát belülről láthatóvá tette, az építészek a héjazatnak még egy cserépréteggel való megduplázása és bemutatása mellett döntöttek.
Valahány új elem – a fém lépcsők és az acéllemezekből készült válaszfalak – anyagszerűsége révén fejti ki esztétikai hatását és ellenpontozza a történeti állagot. A megbízó evangélikus egyházközség kifejezett óhaja volt, hogy a meglévő ház állományába csak csekély mértékben avatkozzanak be és a helyiségek családias hangulata megmaradjon. Az egyedüli berendezési tárgy, mely ez alól tudatos kivétel és a házat egy nyilvánosan használt térré avatja, a nagyméretű pult, amely két helyiségen keresztül húzódik, egyben az egyedüli bútordarab, amely dekoratív részletképzése révén emelkedik ki. A 138.000 eurós befektetést az egyházközség saját erőből fedezte.
A kávézó asztalai közvetlenül a nyitott tetőszerkezet alatt helyezkednek el, amelyet dupla cserépréteggel héjaztak. Fotó: Benedek Béla, 2020
A FEKETE TEMPLOM TÁMPILLÉRSZOBRAI (2018-)
A jelenleg a templom támpilléreit díszítő gótikus szobrok másolatai, a 21. század elején felgyorsult károsodásnak indultak. A beszivárgó víz és a fagy-olvadás-ciklusok, repedések kialakulásához vezettek. A madarak tovább károsították a felületeket és egyes részletek leszakadását eredményezték. A restaurálás 2018-ban kezdődött, Călin Bârzu kőrestaurátor közreműködésével. Az egyházközség saját forrásokból állja a restaurálási projekt oroszlánrészét, melyet Brassó Megye Tanácsának hozzájárulása egészít ki.
A Fekete templom szentélyének támpillérein lévő szobormásolatokat már részben restaurálták. Fotó: Anca Milea, 2020
JOHANNES HONTERUS UDVAR 8. SZÁM ALATTI HÁZ (2019-2020)
Az evangélikus gimnázium egykori előadóterme, amely feltehetőleg egyben a Johannes Honterus által alapított könyvtár egy részének is otthont adott, nemrégiben még egy lakás részeként működött. A közelmúltban a nyilvánosság számára hozzáférhető térré alakult, jelenleg az egyházközség ajándékboltja, a Gift Studio található itt. A restaurálás alkalmával előkerült egy közel száz négyzetméteres kazettás mennyezet, amely a 16. századból származik. A helyreállítás 280.000 eurós befektetését az egyházközség saját forrásokból fedezte.
A Johannes Honterus udvar 8. szám alatti házában működő ajándékbolt három helyisége. Fotó: Benedek Béla
Johannes Honterus udvar 8. szám alatti házának földszintjén előkerült kazettás mennyezet a 16. századból származik, jelenleg 18. századi festés díszíti. Fotó: Ziegler Ágnes, 2019
